Kvassay műtárgycsoport

105

A Ráckevei-Soroksári Dunaág (R/S/D) régiója a fővároshoz közeli, kiemelt jellegű, komplex hasznosítású – üdülőterület, horgászparadicsom, mezőgazdasági célú, hajóút – terület. Budapest déli részén, a Duna 1642,3 fkm-nél két ágra szakad a Duna, mintegy 60 km hosszú Csepel szigetet alkotva.

A Gellért-hely alatti, kiszélesedő zátonyos szakasz a múlt század végéig jelentős árvízveszélyt jelentett a térségben. „Így csupán 1730-tól 1830-ig terjedő évszázad alatt 12 nagy árvíz pusztította el a város alacsonyabban fekvő részeit. 1838. évi március hó 15-én a Duna vízállása + 9,27 métert ért el, vagyis az összes eddigi árvizeket mintegy 2 m-el túlhaladta.

A Duna Budapest alatti két ága – budapesti, illetve soroksári – egyike sem volt főágnak tekinthető. Az 1870. évi X. Törvénycikk alapján került sor a mederrendezésre, melynek eredményeképpen lezárták a Csepel-sziget baloldalán lévő ágat, hogy a budafoki főág hidraulikai viszonyai javuljanak.

Megépült az R/S/D torkolatával szemben az un. Kopaszi gát. A soroksári gátat és szigetet nem a felső torkolatnál, hanem 3,5 km-el lejjebb, a mai Gubacsi-hídnál zárták el, ui. az ottani sziklás, kisebb mélységű mederben ez kisebb költséggel volt megoldható. Az aránylag kis mennyiségű tápláló víz,  kritikus vízminőségi-környezeti állapotot idézett elő. A legrosszabb helyzet az elzárás alatti, Ráckevéig terjedő 30 km-es szakaszon alakult ki.

A vízszintcsökkentés, feliszapolódási problémák, a hajózhatóság megszűnése a régióban komoly problémát jelentett. Ennek az állapotnak megszüntetésére, a Duna-ág rendezésére és hajózhatóvá tételére 1904 évben a törvényhozás intézkedett. Az ez évben hozott törvény alapján épültek a torkolati művek: nevezetesen a Kvassay és Tassi zsilip, a Duna, mint főág és a Ráckevei – Soroksári Duna, mint szabályozott üzemi vízszintű, csatornázott folyószakasz.

A Kvassay műtárgycsoport a 1910-1962 évek között létesült.

  • 1910-14 évek között épült a Duna 1642,3 fkm szelvényében a Kvassay-hajózsilip.
  • 1924-26 között a vízbeeresztő zsilip.
  • 1926-29 években Tassnál hajózsilip, vízleeresztő zsilip és erőmű, üzembe helyezése 1930-ban történt.
  • 1954-61-es években megépült a Kvassay szivattyútelep és erőmű, 1962-ben helyezték üzembe.
    • Ráckevei-(Soroksári)Duna vízutánpótlásának biztosítása gravitációs úton és szivattyúzással
    • Hajózás biztosítása
    • Áramtermelés
    • Dunai árvizek kizárása

A műtárgyak koncepciós terveit, gazdaságossági számításait 1911-1913 években elkészítették. Számítások szerint a mellékág esése kisvízkor 4 m, árvízkor 4,5 m. Ebből következően a Tassi-zsilipnél közép- és kisvizes időszakban üzemelő erőművet, a Kvassay nagyműtárgyba nagyvizes időszakban üzemelő turbinákat tervezetek részletes gazdaságossági számítások alapján. A műtárgyak közül a Tassi vízleeresztő zsilip és erőmű 1956. évi dunai jeges árvíz következtében elpusztult.

 A Kvassay-zsilip és szivattyútelep ma

A műtárgycsoport jelenleg három részből áll: a jobb parthoz csatlakozik a hajózsilip, a bal parthoz a vízbeeresztő tápzsilip és a kettő között helyezkedik el a Vízierőtelep, amely tulajdonképpen egy reverzibilis üzemű szivattyútelep-erőmű. Az R/S/D-be való vízbetáplálás – tekintettel az engedélyezett ipari és öntözővíz kivételekre, illetve a rendszer élővilágára – folyamatos. A nagyvizes időszakban is van vízbetáplálás, amelynek mennyiségét az R/S/D-n belüli vízfelhasználás, illetve a rendszerből történő továbbvezethetőség együttesen szabják meg. Az állandó vízbetáplálás az R/S/D-t közvetlenül érő 1 m3/s szennyvízmennyiség hígítása és elkevertetése miatt döntő fontosságú. 

A hajózsilip és szivattyútelep fő feladatai:

 A HAJÓZSILIP MŰSZAKI JELLEMZŐI

A zsilip hasznos hossza

75 m, szélessége 10 m

Legnagyobb átzsilipelhető hajó

1000 tonnás uszály

Töltőrendszer

körülfutó csatornák, oldaltöltéssel

Kapurendszer

villamos és kézi mozgatású támkapuk

Alapozás síkja

90,82 mBf

Zsilip küszöb

92,32 mBf

Felső fő teteje

104,32 mBf

Zsilipkamra és alsó fő teteje

102,32 mBf

A hajózsilip Budapest elsőrendű árvédelmi védvonalában van. A felsőfőt ennek figyelembevételével tervezték. A támkapuk magassága 102,52 mBf.

A 4,5 m-t meghaladó vízállás különbségnél a hajózsilip kamrában osztott vizet kell tartani. Ha árvízkor az előrejelzés szerint Budapest 650 cm feletti vízállások várhatók, akkor a felsőfő hornyiba legnagyobb víznyomásra méretezett 1,0 m magas rácsos tartószerkezetű betétgerendákat raknak le a beépített daruszerkezettel segítségével és 104,32 mBf szint magasságig terjedő elzárást készítenek. A hajózsilip víztelenítése esetén is ugyanezt a betétgerenda-készletet használják.

A betétgerendákat a felsőfő jobb partra telepített elektromos csörlő által mozgatott kocsi szállítja a gerendatárolóból a daruszerkezet alá.

 A hajózsilipet vasalt betonból készítették, de egyes nagyobb igénybevételnek kitett részeket vasbetonszerkezetként alakították ki. Ilyen helyek a kapufülkék, betétgerenda hornyok, csővezetékek, aknák, stb. A támkapuk méretek az alsó- és felsőfőben azonos, egy-egy kapuszárny 5,40 m széles, 8,78 m magas, súlya 24 t. Kisvizes időszakban – amikor a Kvassay zsilipen a gravitációs vízbetáplálás lehetősége megszűnik – a Kvassay hajózsilipet betétgerendákkal le kell zárni, mert a hajózsilip tiltói kizárólag egyirányú vízforgalomra (magasabb dunai, alacsonyabb R/S/D vízszint) voltak méretezve.

A hajózsilip kapu és tiltó mozgató berendezéseit 1982 évben hidraulikus mozgatásúvá alakították át.

A töltőnyílások 50 cm átmérőjűek, egymástól 3,75 m távolságban. A körülfutó csatornák elzárása hidraulikus mozgatású tiltókkal történik. Ezek 1 m széles, 1,8 m magas bronz öntvénytáblák. A zsilipkamrának elkülönített előcsatornája van, annak érdekében, hogy a vízbeeresztő zsilip felé áramló vízfolyás ne zavarja a hajók mozgatását. A hajózsilip előcsatorna fenekét mélyebbre is kellett helyezni, hogy a kisvíz esetén is meglegyen a szükséges vízmélység.

A zsilip háromnyílású, külön-külön állítható zsiliptáblával üzemel. A 3,20 x 3,30 m-es nyílást vízszintesen osztott 2 db vasszerkezetű zsiliptábla zárja le. A 3 nyílásban így összesen 6 db tábla van. Azonos nyílásban lévő táblák egymás mögött elhelyezett hornyokban mozognak (kettős táblás zsilip).

A tábla emelését 2 db fogasléc végzi, megfelelő fogaskerék áttétellel ellátott elektromos hajtómű segítségében. A táblák mozgatása elektromos energiával, vagy szükség esetén kézzel történik. Teljes nyitással 50 cm-es vízlépcső esetén mintegy 30-40 m3/s vízmennyiség engedhető be a Duna-ágba. A fenékhez képest a zsilip küszöbét magasabbra – 94,52 mBf – építették, amely így a hordalék jelentős részét visszafogja.

A Kvassay szivattyútelep és tápzsilip előcsatorna előtt a Dunán, modell vizsgálatok alapján 1987 évben a – Dunából úszó és lebegtetett hordalék bejutásának csökkentésére – terelőmű létesült. A 46 m hosszúságú folyamszabályozási mű elsősorban kis- és középvizes időszakban funkcionál eredményesen.

A tápzsilip alapozási síkjának magassága: 90,32 mBf.

A beeresztő zsilip elzáró gerendáit a zsilip mellett a bal parton tárolják. Innen futómacska pálya vezet az elzáráshoz.

 A MŰTÁRGYCSOPORT REKONSTRUKCIÓJA

A vízlépcső felújítása és műszaki állapotának korszerűsítésére 1997-ben a teljes létesítményre kiterjedő állapotfelvétel és rekonstrukciós koncepcióterv készült. Ebben meghatározták az egyes létesítmények és létesítményrészek műszaki állapotát. Javaslat készült a felújítási munkákra és korszerűsítésekre abból kiindulva, hogy a rekonstrukció 25 évre biztosítsa a berendezések zavartalan üzemét. A munkálatok elvégzését, a vízlépcső üzemének fenntartása mellett, több ütemben lett megirányozva, az alábbiak szerint.

I. ütem

1998-2000. között elkészült a hajózsilip műemlék jellegű vezénylő épületének felújítása, valamennyi emelő- és mozgató berendezés, valamint a gerebtisztító berendezés rekonstrukciója, a hajózsilip elektrohidraulikus rendszerének és irányítástechnikájának korszerűsítése, a hajózsilip dilatációjának felújítása, a vízbeeresztő zsiliphez csatlakozó alvízi és felvízi partszakaszok rendezése.

II. ütem

Az 1. számú szivattyú-turbina gépcsoport felújításával indult 1999-ben. Ennek munkái 2002-ben befejeződtek, a sikeres próbaüzem végrehajtása után az üzembe helyezés lezajlott. Ezt követően a 2. számú gépcsoport felújítására került sor, ennek üzembe helyezése 2004-ben történt meg.

III. ütem

2004-ben a szivattyútelep-vízerőmű kezelőépületének felújítására kerül sor.

R/S/D Nagyprojekt - Kvassay vízlépcső Beeresztő zsilip rekonstrukciója

A brüsszeli társfinanszírozású R/S/D Nagyprojekt keretein belül több projektfeladat megvalósítása volt a cél, melyek elsősorban az érintett térség árvízvédelmi biztonságának, illetve az R/S/D vízgazdálkodásának és vízminőségének javítását szolgálják.

A Kvassay vízlépcsőn a szükséges rekonstrukciós munkák elvégzésével (Kvassay tápzsilip felújítás, részleges gépészeti, elektromos rekonstrukció, uszadékkiszedő daru telepítése és bejáróút létesítése) a gravitációs vízpótlás és az R/S/D üzemvízszint tartás biztonsága nagymértékben nő. Ez a tény a rendszer vízminőségének, vízkészlet gazdálkodásának szempontjából nagy jelentőséggel bír, valamint a nagyműtárgy árvízvédelmi biztonságát is növeli. E mellett, a Kvassay tápzsilipen telepített uszadék/rácsszemét eltávolító rendszer került megvalósításra,  mely környezetvédelmi szempontból nagy jelentőséggel bír.

Kvassay hajózsilip

Események

Igazgatósági fotópályázat (2017. július)

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói körében meghirdetett fotópályázatra 2017. július hónapban 13 db fénykép érkezett. A KDVVIZIG saját területén készült képek közül az alábbiak kapták a legjobb értékelést:

1. Bahorecz Éva: Őrhalom, Tökös-holtág (2016.)

2. Pomázi Szabolcs: Dejtár, gátőrház (2017.)

3. Kabarcz Ákos: Ipolytölgyes, hallépcső (2017.)

A beküldött képek a galériában megtekinthetők.

1

III. Szakaszmérnökség I. főzőverseny

2017. július 24-én a III. Szakaszmérnökség központi irodaépületének (Ráckeve) udvarán megrendezésre került a szakaszmérnökség I. főzőversenye. Az induló nyolc csapat főztjeit öt tagú zsűri értékelte.

Bővebben...:

Elköszönés

2017. július 20-án egy kisebb összejövetel keretén belül egy újabb régi kollegától köszöntünk el. Szabó Zoltán a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Osztály műszaki ügyintézője 2001. június 9-től volt a Közép-Duna-völgyi Igazgatóság dolgozója. 2017. július 31-től, több mint 16 év után – családi okok miatt - távozik Igazgatóságunkról.

Bővebben...:

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Központi telefon: +36 1 477 35 00