Árvízvédelmi fejlesztések

Az elmúlt évek rendkívüli árvizei során a kezelésünkben lévő védművek mindhárom folyó mentén kitartottak, de el kell mondani, hogy sajnos a töltések legtöbb része az idők során bizonytalan kivitelezési körülmények között épült meg (még a ’40-es évek második szakaszában).

A Dunát érintően 1991-ben történt surányi gátszakadás, valamint az 1997-es árhullám idején észlelt kedvezőtlen tapasztalatok alapján megállapítható volt, hogy több helyen töltéserősítési munkálatok szükségesek. Igazgatóságunk állami finanszírozásból töltéserősítési munkálatokat végzett mind a Szentendrei- mind a Csepel-szigeten. A megerősített töltésszakaszok a rendkívüli árvizek levezetésénél jelesre vizsgáztak.

Duna-projekt, Makádi csőzsilip

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programjának KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003 jelű Európa Unió támogatásával megvalósuló „Duna projekt” töltésrekonstrukciós munkálatai 2013 évben befejeződtek, mely fejlesztésekkel az érintett települések árvízi biztonsága megnőtt.

A KDV-1 számú projekt által érintett munkálatok a Csepel-szigeten a 02.02. számú Tass-Makád árvízvédelmi szakasz 25+300 – 29+265 tkm szelvények közötti, a 02.03. számú Szigetújfalu-Csepeli árvízvédelmi szakasz 48+500 – 50+564 tkm szelvények közötti (Szigetújfalu térsége) és a 60+013 – 62+550 tkm szelvények közötti (Tököl belterületi) részen valósult meg.

A 02.07. számú Szentendrei-szigeti árvízvédelmi szakaszon pedig az 1+600 – 2+905 tkm szelvények közötti (a magaspart végétől a horányi burkolt szakaszig), az 5+200 – 6+800 tkm szelvények közötti (Szigetmonostor) és a 7+900 – 8+400 tkm szelvények közötti szakasz (a szakaszvédelmi központnál és az üdülőknél a horányi révtől kezdődően), valamint a 8+321 tkm szelvényben lévő Tahitófalui csőzsilip fejlesztési munkálatai valósultak meg.

Duna-projekt, távolban az RSD

A projekt keretein belül a 2002 és 2006 évi rendkívüli árvizek tapasztalatai alapján tanulmánytervek készültek az állami tulajdonban lévő I. rendű árvízvédelmi védvonalak által nem védett dunamenti települések számára, melyben kijelölt nyomvonalakra építették ki a 2013. évi árvízi védekezés során az ideiglenes védműveket.

Az Ipoly-folyó alsó szakaszán az egykor a Dunára tervezett nagymarosi vízlépcső visszaduzzasztó hatása érdekében jelentős töltéserősítési munkálatok folytak. A felsőbb szakaszon a jövőben esetleg nemzetközi együttműködésben lehetségesek töltéserősítési munkálatok.Tény, hogy a 2010. évi árvíz, mely eddig soha nem látott vízszintekkel tetőzött az Ipoly folyón, rámutatott arra, hogy a meglévő árvízvédelmi töltések fejlesztésre szorulnak, valamint arra, hogy a folyó nagyvízi medrének vízszállító képességét helyre kell állítani. Jelenleg a második közös projektet hajtjuk végre a partner szlovák vízgazdálkodási szervezettel, melynek célja az első közös munkánk során felmért Ipoly meder feltételezett méretű árhullámainak modellezése, a vízgyűjtő területre készülő csapadék-lefolyási modell alkalmazásával. Ez elősegíti az egyébként gyors kialakulású és ez által a védekezés előkészítését illetően rövid időelőny növelését, a szükséges intézkedések megtétele és az érintettek riaszthatósága érdekében.

A 2012. évben a jelentős mértékű közfoglalkoztatási program keretein belül a meder lefolyási akadályainak megszűntetése nagy erőkkel megindult és évente jelentős nagyságú területeken sikerült a nagyvízi meder megfelelő állapotát helyreállítani

A Zagyva-folyó mentén árvízvédelmi céllal épülő védművek építési munkálatai először az 1940-es években indultak meg, teljes, jelenlegi hosszukban történő kiépítésére az 1970-es években került sor.

Az 1970-es évek második felében a töltésépítés mellett egy új koncepció mentén is elkezdődött az árvízvédelmi rendszer fejlesztése, melynek keretén belül három árvízcsúcs-csökkentő tározó kiépítésére került sor a Zagyva felső (Nógrád megyei) szakaszán.

A 2010. évi árvizek, melyek a Zagyva-folyón is eddig soha nem látott vízszintekkel tetőztek, rámutattak a meglévő árvízvédelmi töltések hiányosságaira, valamint arra, hogy a folyó nagyvízi medrének vízszállító képességét helyre kell állítani. A 2011-2013. években a lefolyási akadályt képző növényzet kiirtásával jelentős javulást értünk a nagyvízi meder vízszállító képességének a javításában, melyben nagy segítséget nyújtott nagy létszámmal és folyamatosan működő közfoglalkoztatási program.

Zagyva meder helyreállítás

Az árvízvédelmi rendszer hiányosságainak a megszüntetése érdekében ismét előtérbe került a 2000-ben kidolgozott fejlesztési koncepció aktualizálása, illetve megvalósítása. A fejlesztési koncepció az árvízvédelmi létesítmények fejlesztésén és a medrek rendezésén túl újabb árapasztó tározók létesítését célozza meg, emellett jelentősen fejlesztené az előrejelző és monitoring rendszert is.

A Duna-projekt mellett az Európai Unió által támogatott másik nagy, jelenleg is folyamatban lévő országos projekt, amelyben Igazgatóságunk is részt vesz, az árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése. Jelenleg a 2. részprojekt megvalósítása zajlik, melyben a csatornák és a töltések adatai kerülnek pontosításra. Eközben a 3. ütem is folyamatban van, mely a kockázati és veszélytérképek elkészítésével foglalkozik. Végeredményként költséghatékony védekezési stratégiai tervet kapunk, amelynek egy korszerű modellezéssel előállított elöntési kockázati térkép lesz az alapja.

Végül, de nem utolsósorban megjegyzendő gondolat, hogy a régi korok emberei közül azok, akik közel telepedtek le a folyóhoz, tisztában voltak annak lehetőségével, hogy időnként a házukba is betörhet a víz. A mai embereknek az a természetes, hogy az állami, társulati vagy önkormányzati feladatkörbe tartozó árvízvédelem az ő ingatlanjaikat is megvédi, és nehezen törődnek bele, hogy ez nem mindig sikerül. A hosszabb aszályos időszakban a hullámterekbe, nagyvízi medrekbe betelepült újépítésű ingatlanok tulajdonosainak mérlegelni kellene azt is, hogy a víz közelsége – kellemes esztétikai látványa mellett – árvíz esetén problémákat jelent, és nem lehet elvárni, hogy minden házat megvédjenek árvízkor a szakemberek.

Ezért is fontos megérteni, hogy az ágazat korlátozásai vagy szigorú feltételei, esetenként a kezelői hozzájárulások megtagadása nem a lakosság ellen vannak, hanem éppen értük. Az árvízvédelemmel kapcsolatos munkálatokkal járó kellemetlenségek is végső soron az ország lakosságának a javát hivatottak szolgálni, akárcsak ágazatunk teljes ténykedése.

A KDV-VIZIG árvízvédelmi szakágazatának feladatai

  • Gondoskodik a jogszabályok és utasítások szerinti - a felügyelete alá tartozó - védelmi létesítmények rendszeres felülvizsgálatáról, a védelmi tervek aktualizálásáról.
  • Ellátja a kezelésében lévő létesítmények, illetve területek vagyonkezelői feladatát.
  • Végrehajtja a nemzetközi vízügyi egyezményekben területét érintő szakágazati feladatokat.
  • Részt vesz az Igazgatóság működési területét érintő vagyonkezelői hozzájárulások kiadásában.
  • Ellátja az állami kezelésben lévő védelmi művek és tartozékaik, valamint az azokat keresztező műtárgyak, folyók és folyószabályozási művek szakági felügyeletét.
  • Rendszeresen előkészíti és képviseli a működési területét érintő vagyonkezelői feladatokat a nemzetközi tárgyalásokon (Határvízi Bizottság – Ipoly albizottság)
  • Részt vesz az EU VKI hazai végrehajtásából származó szakágazati feladatokban.
  • Ellátja a szakágazat működésével kapcsolatos teendőket, koncepcióterveket, tanulmányokat készít, árvízvédelmi létesítmények tervezésénél szakágazati és szakértői feladatokat lát el, szakvéleményeket ad.
  • Gondoskodik az árvízvédelmi rendszer üzemeltetéséről, fenntartásáról, fejlesztéséről és a szakágazat éves és távlati terveinek összeállításáról, a védekezők szakmai képzéséről.
  • Az országos irányelveknek megfelelően kidolgozza az Igazgatóság árvízvédelmi rendszerének hosszú távú fejlesztési feladatait.
  • Irányítja és ellenőrzi a szakaszmérnökségek árvízvédelmi tevékenységét.
  • Elkészíti a szaktevékenységét érintő jelentéseket és a statisztikai adatszolgáltatást.
  • Irányítja és koordinálja az árvízvédelmi tervek (nyilvántartási, lokalizációs, fejlesztési, stb.) időszakonkénti átdolgozását.
  • Hatósági, helyszíni, közigazgatási és vízjogi eljárásokon képviseli az árvízvédelemmel kapcsolatos érdekeket.
  • Önkormányzatok szakirányú támogatását végzi.
  • Kapcsolatot tart a működési területen tevékenykedő gazdálkodó szervezetekkel.

Védekezések a rendkívüli árvizek ellen

Az elmúlt évek rendkívüli dunai árvizei (2002, 2006, 2013) rámutattak arra, hogy a töltések a védekezést folytató szakemberek kezelésében alkalmasak a feladatuk ellátására.

A 2002. év amellett, hogy majd 4 évtized után az 1965. évi nagy árvíz Budapest Vigadó-téri vízmércén mért legnagyobb vízállását megdöntötte, abban a tekintetben is különleges évnek bizonyult, hogy két jelentősebb árhullám is levonult 1 éven belül a Dunán.

A 2006. évi rendkívüli árvíz a Budapest feletti szakaszon a 2002-ben mérteknél még magasabb tetőzési vízszinteket eredményezett, ám ezek sem okoztak katasztrófát sehol sem a kezelésünkben álló folyamszakaszon. Az ágazat dolgát nehezítette, hogy a korábbi évek tapasztalataitól eltérően a Dunán és a Tiszán egyidőben vonult le árhullám, és eközben a belvíz is problémákat okozott.

A 2010-es év különlegessége, hogy miközben az országosan lehulló összes csapadékmennyiség a valaha mért legmagasabb értéket mutatta, a kisebb vízfolyásokon a lokálisan lehulló extrém mennyiségű csapadék országszerte katasztrofális eseményeket okozott. Igazgatóságunk működési területén a Zagyván és az Ipolyon is megdőlt a valaha mért legmagasabb vízállás, méghozzá több helyen is közel fél méterrel. Tovább fokozta a helyzetet a belvíz, valamint a Dunán is III. fokú készültségi szintet meghaladó árhullám vonult le. A kisvízfolyásoknál sok esetben nem lehetett hatékonyan védekezni a hirtelen lezúduló csapadékok ellen.

A 2013. évi dunai árvíz 2002. és 2006-ot követően ismét megdöntötte a valaha mért legmagasabb vízállást, azonban nem csak a Budapest feletti szakaszon, hanem ezúttal Nagybajcstól Bajáig minden egyes vízmércén. A korábban nem észlelt vízmagasságot meghaladó árhullám elleni védekezés rendkívüli erőfeszítést igényelt a vízügyi szolgálattól és a védekező szervezetektől, amelynek sikeressége a védekezés alatt meg is mutatkozott.

2013 Dunai árvíz Budapestnél

Országos összefogással és szakértelemmel sikerült a vizet a töltések között megtartani, a nyílt ártéren fekvő települések önkormányzatai részére biztosított szakmai segítségnyújtás során pedig 16 Duna menti település sikeres védekezését irányítottuk.

2013 Dunai árvíz Vácnál

 Szentendrei-szigeti árvízi védekezés 

A KDV-VIZIG működési területének bemutatása

A vízkárelhárítás területhasználat szempontjából a károsan sok, illetve a károsan kevés víz elleni hatékony és szervezett küzdelem. Ezen belül az árvízvédekezés a károsan sok víz elleni védekezés céljára kialakított műszaki létesítmények, ezek szervezett fenntartásának és fejlesztésének, valamint az árvízvédelmi műveken végzett konkrét védekezési tevékenység összefoglaló elnevezése.

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területe kiterjed Pest megye 90%-ra, Nógrád megye teljes területére és Bács-Kiskun-, Heves-, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye egy-egy kisebb részére is.

Az Igazgatóság 8383 km2 nagyságú működési területéből 1034,9 km2 árvizektől veszélyeztetett. Szakembereink 3 folyó; a Duna, az Ipoly és a Zagyva védművein látják el az árvízvédekezési feladatokat. Működési területünket a Duna 147,6 km, az Ipoly 143 km és a Zagyva 40,4 km szakasza érinti. A Duna mellett 9 db, az Ipoly mellett 5 db, a Zagyva mellett 4 db árvízi öblözet található, melyeken 14 db – az Igazgatóság kezelésében levő - árvízvédelmi szakasz található, amely 36 db gátőrjárásra tagolódik.

Ennek a 14 árvízvédelmi szakasznak a védművei biztosítják az árvízi öblözetek mentesített árterének a védelmét. Kezelésünkben 251,872 km I. rendű és 43,7 km II. rendű védvonal található. Ezeknek a fele kizárólagos állami tulajdonú.

Igazgatóságunkra jellemző, hogy működési területén Magyarország lakosságának közel harmada (~ 3 154 ezer fő) él, aminek következtében a bevédendő területek általában nemzetgazdasági szempontból is kiemelten fontosak, magas gazdasági értékük miatt.

Területünkön jelenleg két elsőrendű védművel védett város, Budapest és Szentendre védekezik önállóan.

Kvassay hajózsilip

Események

Igazgatósági fotópályázat (2017. július)

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság dolgozói körében meghirdetett fotópályázatra 2017. július hónapban 13 db fénykép érkezett. A KDVVIZIG saját területén készült képek közül az alábbiak kapták a legjobb értékelést:

1. Bahorecz Éva: Őrhalom, Tökös-holtág (2016.)

2. Pomázi Szabolcs: Dejtár, gátőrház (2017.)

3. Kabarcz Ákos: Ipolytölgyes, hallépcső (2017.)

A beküldött képek a galériában megtekinthetők.

1

III. Szakaszmérnökség I. főzőverseny

2017. július 24-én a III. Szakaszmérnökség központi irodaépületének (Ráckeve) udvarán megrendezésre került a szakaszmérnökség I. főzőversenye. Az induló nyolc csapat főztjeit öt tagú zsűri értékelte.

Bővebben...:

Elköszönés

2017. július 20-án egy kisebb összejövetel keretén belül egy újabb régi kollegától köszöntünk el. Szabó Zoltán a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Osztály műszaki ügyintézője 2001. június 9-től volt a Közép-Duna-völgyi Igazgatóság dolgozója. 2017. július 31-től, több mint 16 év után – családi okok miatt - távozik Igazgatóságunkról.

Bővebben...:

Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Központi telefon: +36 1 477 35 00