Települési vízgazdálkodás
A vízzel való helyes gazdálkodás talán sose volt oly aktuális téma, mint napjainkban, igaz ez országos és települési szinten is. Hazánk időjárási viszonyai között éppúgy gondot okoz a hirtelen csapadékokból kialakuló villámárvíz, mint a hazánkban is egyre gyakrabban előforduló, erősödő jelentőséggel bíró nyári aszály. Egyes tényezőkre, például a csapadékok intenzitására vagy azok térbeli eloszlására nincs ráhatásunk, ugyanakkor egy térség vízkészletét befolyásolhatjuk a helyes és átgondolt vízgazdálkodási tevékenységünkkel.
A magyar vízgazdálkodás egyik célja a hazánkban visszatartott víz mennyiségének növelése. A Kvassay Jenő terv (Nemzeti Vízstratégia) kiemelt figyelmet fordít a csapadékkal való helyes gazdálkodásra, így a települések infrastruktúrájában egyre nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a csapadékvízzel történő tervszerű gazdálkodásra, a csapadékvizek helyben tartásának és a felszíni vizek elvezetésének helyes gyakorlatára.
A települési csapadékvíz gazdálkodás célja, hogy a települési ingatlanokon keletkező, illetve oda beérkező vízmennyiségeket hasznosítsák, és/vagy kártétel nélkül vezessék tovább a befogadóba, mind mennyiségi, mind minőségi értelemben.
A városi csapadékvíz az egyik legnagyobb nem-pontszerű forrása számos szennyezésnek, a nehézfémek, a szerves anyagok, a tápanyagok, illetve a szennyezett hordalék és kórokozók befogadásával. Ez a probléma találkozik azzal településekre jellemző állapottal, hogy a burkolt, vízzáró felületek jelentős és növekvő kiterjedésűek, ami a vízvezető képesség fokozott növekedését jelenti. A helyzetet tovább rontja, hogy a klímaváltozás miatt megnövekedett a szélsőséges csapadék helyzetek gyakorisága. A probléma kezelése sem egyszerű, mert jellemzően a meglévő városi csatornahálózatokkal és szennyvíztisztítókkal nem tudjuk megoldani a kérdést, de ezek állapotát közben tudjuk rontani. A megoldáshoz szükség van a városi lefolyás csökkentésére a csúcs-vízhozam csökkentésére, a csapadékvíz lehetőség szerinti maximális felhasználására a helyszínen vagy annak közelében, és a városi vízgyűjtőkön keletkező szennyezőanyagok minél jobb kezelésére.
Az intézkedéseknek több jótékony következménye van. A belterületi csapadékvizek biztonságos összegyűjtése, hasznosítása, a jelenleg jellemző elvezetés helyett. A csapadékvíz szabályozatlan lefolyásának megszüntetése, belterületeken okozott kártételek mérséklése, továbbá az abból származó szennyezések csökkentése. Ez egyaránt szolgálja a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének és mennyiségének védelmét, a belterületi vízvisszatartás elősegítését. Az intézkedés a vízvédelmi célokon kívül szolgálja a települések klímaadaptációjának elősegítését, valamint közegészségügyi problémák megoldását.
A fent vázolt kérdések egyik segítő alapdokumentuma lehet a röviden ITVT-nek, azaz Integrált Települési Vízgazdálkodási Tervnek nevezett dokumentum, melynek célja, hogy feltárja, rendszerbe foglalja és egybegyűjtse a települések vízgazdálkodással kapcsolatos feladatait, teendőit.
Az ITVT készítésénél fontos a település, tágabb vonatkozásban az adott településhez tartozó vízgyűjtő terület adottságainak ismertetése, az aktuális kül-, és belterületi, felszíni- és felszín alatti vízgazdálkodási, vízhasználatokra vonatkozó helyzetelemzés, a viziközmű és szennyvízkezelés aktuális állapotának ismertetése. Ezek tükrében ismerhetőek meg a települések előtt álló vízgazdálkodási kihívások, alkalmazkodási kényszerek, melyek alapvetően determinálják a települések jelenlegi és jövőbeli vízgazdálkodását. A leírt kihívások ismeretében fogalmazhatóak meg a rövid- és hosszútávon elérendő célok, beavatkozási területek.
Az ITVT-nek alkalmazkodnia kell, összhangban kell lennie a Vízgyűjtőgazdálkodási, az Árvizikockázat kezelési, a Nagyvízi mederkezelési és a Vízkár-elhárítási tervekkel. Fontos a már meglévő dokumentumok integrálása, beillesztése a készülő az ITVT-be.
Jövőbe mutató szándék, hogy az ITVT-ben megfogalmazott települési vízgazdálkodás összefüggései, alap kijelentései visszaköszönjenek és megjelenjenek a területfejlesztési és területrendezési tervekben, helyi építési szabályzatokban, hogy a települések mindenkori vezetői alkalmazni, alkalmazkodni tudjanak a megfogalmazott kihívásokhoz, elérendő célokhoz.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a Magyar Mérnöki Kamara közös együttműködésével, illetve további vízügyi szakértők segítségével elkészült az Integrált Települési Vízgazdálkodási Terv (a továbbiakban: ITVT) tervezési segédlete, szakmai követelmény rendszere. A tervezési segédlet az alábbi link alatt érhető el:
https://vpf.vizugy.hu/reg/ovf/doc/itvt_tervezesi%20segedlet_OVF.pd