Vízrendezés
Működési területünkön a hegy és dombvidéki vízfolyások, valamint a síkvidéki csatornák fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése tartozik a vízrendezés feladatkörébe. A vízrendezési tevékenységek alapelve, a vízgyűjtő területek komplex vizsgálata. A vízrendezési feladatok mindig bizonyos céllal, társadalmi-gazdasági igények alapján kerülnek meghatározásra. Vízgyűjtő területek rendezése napjainkban nem jellemzőek, az ingatlanok tulajdoni, gazdasági és esetleg műszaki okai miatt.
A dombvidéki vízrendezés a vízgyűjtőre csapadék formájában jutó víz lehetőség szerinti legalacsonyabb kártételek melletti elvezetését, szabályozott lefolyást vagy – amennyiben lehetőség van rá - a vizek helyben tartását célzó összetett tevékenység. A síkvidéki területekkel ellentétben itt igen rövid, egy-két órán belüli, heves, talajpusztulást is előidéző lefolyások keletkezhetnek, nagy károkat okozva településeken, műszaki létesítményekben (utak, vasutak).
Működési területünk közel 80%-a, ~6600 km2 dombvidéki terület.
Érintett vármegyék: Pest, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok
Érintett települések száma: 293 db + Budapest főváros
Fő befogadók: Duna, Ipoly, Zagyva
Kezelésünkben lévő kisvízfolyásaink hossza összesen: 770 km, melyből 369,73 km kizárólagos állami tulajdonú, a további kisvízfolyások a vízgazdálkodási társulatoktól kerültek átvételre. Kisvízfolyásaink kezelését 8 mederőrtelepről látjuk el.
A vízfolyások rendezése az 1963-as év rendkívüli helyi vízkárai után indultak meg. Jelentős rendezések 1970-1980. évek között történtek. Mederrendezés során a vízfolyások külterületen NQ10%-os, belterületen NQ2%-os mértékadó vízhozam kiöntésmentes levezetésére lettek kiépítve.
A vízrendezési szakágazat alapfeladata az Igazgatóság kezelésében lévő kisvízfolyások, tározók fejlesztési munkáinak előkészítése (a területi igények felmérése, egyeztetése, tervkészítés), illetve felterjesztése. Kivitelezés során a munkák ellenőrzése, valamint az éves fenntartási, üzemeltetési feladatok ellátása, megtervezése, a munkák végrehajtásának ellenőrzése.
A szakágazat ellátja a működési területén lévő vízgazdálkodási társulatok szakmai felügyeletét. Szakterületén együttműködik az önkormányzatokkal a vízgazdálkodási feladatok megoldásában, szakmai segítséget nyújt a védelmi terveik elkészítéséhez.
Vízrendezési szempontból legsürgetőbb feladat a kezelésünkben lévő 20-30 év időtartamra rendezett vízfolyások felújítása, továbbá az átvett műveken a fenntartási munkák megszervezése és elvégzése.
Vízrendezési szakágazat feladatkörébe tartozik 3 db kizárólagos állami tulajdonú árvízcsúcs-csökkentő tározó és 4 db állami tulajdonú, társulatoktól átvett tározó üzemeltetése, fenntartása, felújítása.
Zagyva-patakon
Mátraverebélyi tározó: 1,8 millió m3 árvízi térfogat
Maconkai tározó: 2,5 millió m3 árvízi térfogat
Tarján-patakon
Tarján-pataki tározó: 2,7 millió m3 árvízi térfogat
Sinkár-patakon
Püspökhatvani-tározó: 2,8 millió m3 árvízi térfogat
Egres-patakon
Egresvölgyi II. tározó: 0,18 millió m3 árvízi térfogat
Egresvölgyi III. tározó: 0,14 millió m3 árvízi térfogat
Budakeszi-mellékágon
Csikipusztai-tározó: 0,3 millió m3 árvízi térfogat
Hegy- és dombvidék jellegzetes vizei a kisebb vízfolyások, melyek vízjárása szélsőséges; nyár végén - ősz elején a kisebbek kiszáradnak vagy kisvizük csak néhány l/s, árhullám esetén kialakuló nagyvizes időszak rövid ideig tart. Korábbi tapasztalatok alapján a nagyvizeiket főleg a nagy intenzitású záporok, tavaszi hirtelen olvadások okozzák.
Napjainkban a szélsőséges csapadékok növelik a helyi vízkár és belvízi kockázatot, főleg a kisvízfolyásokon várható a helyi jelentőséggel bíró a „villámárvizek” bekövetkezésének gyakorisága.
Vagyonkezelésünkben lévő, kizárólagos állami tulajdonban lévő dombvidéki vízfolyások:
Az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő, kizárólagos állami tulajdonban lévő vízfolyásokat, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. melléklete tartalmazza:
|
|
|
Kizárólagosan állami |
||
|
|
|
tulajdonú VIZIG kezelésű |
||
|
Sorszám |
Vízfolyás neve |
|
szakasz |
|
|
|
|
Szelvényszám |
Hossz |
|
|
|
|
-tól |
-ig |
km |
|
1. |
Dera patak |
0 |
4,1 |
4,1 |
|
2. |
Benta patak |
0 |
20,3 |
20,3 |
|
3. |
Morgó patak |
0 |
7,6 |
7,6 |
|
4. |
Lósi patak |
0 |
5,5 |
5,5 |
|
5. |
Gombás patak |
0 |
11,0 |
11,0 |
|
6. |
Sződ-Rákos patak |
0 |
2,8 |
2,8 |
|
7. |
Egyesült-Tápió p. |
0 |
28,6 |
28,6 |
|
8. |
Alsó-Tápió patak |
0 |
8,9 |
8,9 |
|
9. |
Dobroda patak |
0 |
20,0 |
20,0 |
|
10. |
Ménes patak |
0 |
18,0 |
18,0 |
|
11. |
Szentlélek patak |
0 |
5,3 |
5,3 |
|
12. |
Rimóc-Sipeki patak |
0 |
6,4 |
6,4 |
|
13. |
Darázsdói patak |
0 |
4,4 |
4,4 |
|
14. |
Feketevíz patak |
0 |
22,7 |
22,7 |
|
15. |
Lókos patak |
0 |
29,9 |
29,9 |
|
16. |
Derék patak |
0 |
16,1 |
16,1 |
|
17. |
Nagy Szuha patak |
2,5 |
3,5 |
1,0 |
|
18. |
Venda patak |
0,6 |
1,5 |
0,9 |
|
19. |
Kemence patak |
3,4 |
5,8 |
2,4 |
|
20. |
Börzsöny patak |
0 |
7,0 |
7,0 |
|
21. |
Zagyva patak |
125,00 |
168,88 |
43,88 |
|
22. |
Tarján patak |
0 |
9,8 |
9,8 |
|
23. |
Szuha patak |
0 |
12,0 |
12,0 |
|
24. |
Herédi-Bér patak |
0 |
23,0 |
23,0 |
|
25. |
Nógrád-Vanyarc p. |
0 |
14,4 |
14,4 |
|
26. |
Galga patak |
0 |
43,75 |
43,75 |
|
|
Összesen: |
|
|
369,73 |